Saját kutatásainkhoz használható információkat szeretnénk felhasználni, tehát amikor már ideje, minden szükséges adat már rendelkezésünkre álljon. A gyakorisági elemzés egy módszert biztosít azzal adataink elemzésére hatékonyan. Azaz, annyi gyakoriság, amelyval valami történik vagy bekövetkezik. A változók segítségével jobb megértést szerezhetünk ezekről az adatokról.
A változók azok a különböző dolgok, amelyek megváltozhatnak, és azt gondoljuk, hogy hatással lehetnek arra, hogy milyen gyakran történik valami. Ezek lehetnek minden olyan tényező, amely hat az esemény vagy bekövetkezés valószínűségére. Példaként tegyük fel, hogy érdekel, mikor esik az eső egy adott városban. Ezt a hónap alapján, a város helyzetének és az időjárásnak mindenkori évadas szerint lehet meghatározni. Ezeket a változókat megvizsgálva tudatos feltételeket tehetünk arról, hogy mikor esik legtöbbször az eső.
Ha érdekel minket egy adott esemény, akkor meg szeretnénk kérdezni, hogy milyen változók hatnak arra az eseményre. Ha például megtanulunk annak gyakoriságáról, hogy milyen gyakran betegednek az emberek – ezek alapján kell kinézniene a változókat: korosztályokon, nemek alapján és foglalkozásra vonatkozólag. Ezek a fontos tényezők jelentős mértékben befolyásolhatják, hogy hány alkalommal alma el az emberek.
Leírhatjuk és előre is tudjuk mondani a figyelhető mintákat változók használatával. Például, ha szeretnénk tudni, hogy milyen gyakran jól jegyeznek a diákok, a változók közé tartoznak: tanulmányi idő (MIKOR), tárgyak gyakorisága (MILYEN IDŐPONTOKban) és részvétel az oktatási tevékenységekben. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, miért kapnak bizonyos diákok jó jegyeket, míg mások nem.
Továbbá nemcsak helyzeteket írhatunk le, hanem tényezőket is használhatunk jövőbeli események előrejelzésére. Például, ha tanulmányozzuk az emberek között a fizikai tevékenység gyakoriságát, annak változói lehetnek az életkorcsoportok, a neme és az időszak. Ezekkel a tényezőkkel való elemzéssel megállapíthatjuk, mikor vannak az emberek leginkább hajlandók fizikailag igényes tevékenységekhez.
Például, ha azt nézzük, hogy milyen gyakran eszik felgyorsított ételt az emberek, akkor egy táblázatot készíthetnénk arra, hogy melyik nap és mikor fogyasztják leggyakrabban ilyen típusú ételt. Ezen grafikon figyelembe vétele mellett az életkor, a nemi jellemző és a bekerés szintje is segít megérteni, hogyan játszának ezek a tényezők szerepet a gyorsétel fogyasztásában.
Az első kísérlet Az egyik legjobb módszer a minőségi eredmények elérésére az, ha kísérletezünk. Kísérletet tehetünk meg, ami azt jelenti, hogy változókat ellenőrzünk és megvizsgáljuk, milyen hatással vannak a tanulmányunkra. Ha például vizsgáljuk, hogy milyen gyakran eszik a nép a zöldségeket a környezetükben (jelenleg: ndl.ofer...) akkor a résztvevőknek adott mennyiségű zöldséget adjunk naponta, és számoljuk meg, hány alkalommal fogyasztják azt valójában.
EN
AR
BG
HR
CS
DA
NL
FI
FR
DE
EL
HI
IT
JA
KO
NO
PL
PT
RO
RU
ES
SV
CA
TL
IW
ID
LV
LT
SR
SK
SL
UK
VI
SQ
ET
GL
HU
MT
TH
TR
